Levegő-víz rendszer
Levegő-víz hőszivattyúk kiválasztása
A hőszivattyús fűtések és különösen a levegős rendszerek tervezése és kiválasztása eltér a hagyományos kazános rendszertől. A kazán kiválasztásánál az épület maximális hőigényét vesszük figyelembe és a kazánt szabályozzuk ha enyhébb a külső hőmérséklet. A levegő-víz hőszivattyú kiválasztásánál számolnunk kell a külső hőmérséklet csökkenésével. A levegő hőmérsékletének csökkenése a gép hatásfokát és teljesítményét rontja le. Az épületek hőigénye is nagyobb lesz, tehát a fűtési teljesítményt is növelni kell az igényeknek megfelelő hőmérséklet eléréséhez.
A kiválasztásnál ezeknek a szempontoknak kell megfelelnünk, azaz a legnagyobb fűtési igényben is a megfelelő megoldást kell megtalálni.
A tervezésnél a megrendelő döntését is előtérbe kell helyezni, az igényeit, a megtérülési időt, a termék árát, gazdaságosságát és a takarékos üzemeltetést.
A levegő-víz hőszivattyúval a fűtési időszakban a 100%-os üzemelést csak túlméretezett géppel tudjuk elérni. A hőszivattyúk minden egyes épületnél másképp viselkednek, azért szokták ajánlani újépítésű házak esetén, mert a régi építmények fűtését nagyobb teljesítményű gépek oldhatják csak meg. A beépítésnél a háznak a hőtartó képességét tudnunk kell, milyen állapotúak a nyílászárók, milyen szigetelőanyagokat építettekbe stb. Ezekre az adatokra azért van szükségünk a tervezésnél, hogy a gép az optimális teljesítményt leadására képes legyen. A hatásfokot nevezik más néven COP értéknek, az üzemelésnél ez is egy fontos adat.
A katalógusokban a gépek teljesítményét +7 0C külső hőmérsékleten adják meg. A kiválasztásnál az alacsony hőmérsékleten való üzemelés paramétereit is meg kell adni.
A nagyobb teljesítményű gép választásánál a leghidegebb külső hőmérséklet esetén is az épület hőigényét teljes mértékben fedezni tudjuk. A gondot az okozza, ha a hőmérséklet emelkedik, mivel hazánkban a -15 0C körüli hidegek csak néhány napig tartanak. Az átlag szerint -50C -00C között ingadozik a napi átlaghőmérséklet téli időszakban Magyarországon. Az épület hőigénye csökken ilyenkor kb. átlagosan 5-6 kW hőigény szükséges, de a berendezés névleges teljesítménye növekszik akár háromszorosa a igényhez képest.
Tehát egy nagyobb teljesítményű gép választása megoldás a teljes idényre, de valójában a nagyobb gép felárát figyelembe vesszük, akkor nem lesz kifizetendő a beruházás. Ezt a megoldást nem javasolnánk. Másrészt egy nagyobb, zajosabb, berendezést kell a vevőnek megvásárolnia.
A kisebb teljesítményű gépek esetében viszont a hidegebb napokon kiegészítő fűtésre van szükség. A kiegészítő fűtés lehet elektromos rásegítő fűtés, kazánfűtés, kandalló illetve egyéb berendezés. A téli időszakot kb. 80-85% képes kifűteni a kisebb hőszivattyú, a 15-20%-át kell más módon megoldani. A fűtésrásegítés pluszköltséget okoz, de figyelembe kell venni, hogy ez csak néhány napig üzemel. Ezzel a megoldással még mindig olcsóbban, gazdaságosabban tudjuk megoldani a fűtésünket.